Az Üstökös éppen készülődik a vegasi fellépésre, én pedig életemben először részegnek érzem magam. A fejem sajog, forog körülöttem a világ, és nagyon erőltetnem kell a szememet, hogy jól lássak. A színpad mögött ülök, egy pohár sörrel a kezemben.
-Na milyen volt?-kérdezi Riker, mikor lejönnek a színpadról, és odafennt Adam bandája veszi át az uralmat.
-Hatalmas!-mondom, majd Riker elsétál.
Különös, hogy Adam nem köti le annyira a figyelmem, mint ahogy Ross tette. És most rá pillantok.
Fehér póló van rajta Living Kills felirattal, aminek az ujját felgyűrte a vállához.Fekete csőfarmert visel, ami ki van szaggatva a térdénél. Anyám, le akarom róla hámozni. A haja vizes, az arcán izzadságcseppek csillognak. Bevallom, kibaszott dögös. Éppen pakolja a gitárját, amikor észreveszi, hogy bámulom, majd elindul felém. Akaratlanul is az ajkamba harapok. Annak ellenére, hogy Adammel vagyok, kívánom őt. Nem tudom mit hoz a jövő, de itt és most akarom, hogy Ross Shor Lynch a magáévá tegyen. Holnap valószínűleg nem emlékeznék semmire.
-Mi az?
-Jól nézel ki.-mutatóujjamat végigvezetem a mellkasán, az ajkam pedig már megint a fogaim között van.
-Részeg vagy.
-Csak egy picikét.-kuncogok, majd nagyot kortyolok a sörömből.
-Mennyit ittál?
Nem válaszolok, kuncogok ismételten, és közben ujjaimmal mutatom, hogy csak egy picit, de persze ez nem igaz. Vagy 30 emberrel koccintottam, volt ott mindenféle tömény, pezsgő, sör, bor, nem emlékszem. Az biztos, hogy nem vagyok józan.
-Hazaviszlek.
-Nem.-tiltakozom.
-Részeg vagy, és hányni fogsz. Nem szeretném ha lejáratnád magadat mindenki előtt.
-Nem vagyok részeg, csak kurva dögös vagy.-dörgölőzöm hozzá.
-Tudom mire játszol Ellie, de nem. Nyíltan a tudatomra adtad, hogy Adammel vagy, és nem szeretsz. Megbeszéltük. Nőjél fel, az isten szerelmére.-Nem érdekelsz Lynch, nem tágítok.
-Attól még szexi vagy.
-Chh... csak a pia beszél belőled. Tuti más esetben nem mondanál ilyeneket.-süti le a szemét.
-Lehet. De most örülnöd kéne.
-Hazamegyünk.-megragadott a csuklóm felett, és kivezetett a kocsihoz.
Nem szól egy szót se, céltudatosan hurcolt az autója felé. Én eközben csak a háta vonalát, meg a fenekét bámultam. Kurva élet, nagyon jó segge van. Kinyitotta az anyósülés felőli ajtót, és beültetett. Erősen bebaszta az ajtót, majd megkerülte az autót, és ő is beült, majd beindította a járművet. Meg engem is.
-Miért vagy ilyen hideg?
-Nem vagy magadnál, Ellie.
-Hagyd a fenébe. Tudom, hogy akarod.
-Nem szabad.
-Szóval akarod.
-Nem mondtam.
-Azt sem, hogy nem.
Nem válaszolt. Tudom, hogy akarja, és én is akarom, de mi a fenére vár még? Mocorgok az ülésben a vágytól, már szinte fáj. Végignézek a testén, és egyre biztosabb vagyok benne, hogy akarom ezt a dolgot.A csipőjén lóg a nadrág, és egy picit fel van gyűrődve a pólója, és kilátszik az alsója széle. Hmm... Kívácsi lettem. A kezem odakalandozik, majd óvatosan felemelem a rózsaszín anyagot, hogy belátást nyerhessek.Már majdnem látom a lényeget.
-Mi a fenét csinálsz?-kapja el kezem.
Én csak kuncogok, hiszen sikerrel jártam, igaz nem teljesen, de ez nálam már valami.
-Itt vagyunk.-jelenti ki komor arckifejezéssel, amikor megáll a hotel előtt. Kiszáll, megkerüli az autót, kinyitja felőlem a járművet, és a felkaromnál fogva kiránt belőle.
-Hé, ne ilyen erősen.
Nem szól hozzám. Mérges. Fenébe. Én viszont nem adom fel. A lift felé vonszol. Ezaz! A lift. Kis hely, nagy feszültség. Tökéletes. Kinyílik az ajtó, és senki sincs bennt. Most lecsapok Lynch. Beszállunk, majd bezáródik az ajtó. Halk zene szól, mély basszusokkal, lassú, egy kellemes női hang énekel. Ross megnyomja az ötödik emelet hívógombját, majd egy kis pittyegő hang jelzi, hogy hanyadik emeleten tartunk. Ránézek Rossra, s egy picit közelebb húzódok hozzá. Lesüti a szemét, és mély, lassú lélegzeteket vesz. Érezni lehet a feszültséget kettőnk között. Még közelebb megyek hozzá, majd megfogom a kezét és összekulcsolom az ujjainkat. Szembefordulok vele, mélyen a zöldesbarna szemeibe nézek, és teljesen közel hajolok hozzá, csak két centi választ el minket, amikor a lift megáll. Megfordulok, és a kijelzőn látom, hogy megérkeztünk az ötödikre. Szöszi elindul kifele, én pedig szorgalmasan követem őt. Elveszi a táskám, kiveszi belőle a szobám kulcsát, kinyitja előttem az ajtót, én pedig már szinte csalódott vagyok. Nem tudtam megcsókolni a liftben, de tudom, hogy ő is akarja a dolgot. Miért nem cselekszik? Ó, kérlek! Becsukja maga mögött az ajtt, majd elém sétál, leteszi a táskámat a fotelba, majd felém fordul. Egész közel van hozzám. Mélyen, és vágyakozón nézek a szemébe, szinte könörgök pillantásommal neki.
-A kurva élet!-kiállt fel, majd ajkát enyémre tapasztja, a falnak tol, és vadul csókol. Egyik kezemmel a hajába túrok, másikkal pedig a pólója alatt kutatok, majd a kockáin találok megnyugvást. Ő elkezdi kigombolni a blúzom, én pedig mostmár ugyanezt teszem a nadrágjával, ami nemsokára a földön landol, majd a pólóját is leveszi, így már csak egy szál alsóban van. Időközben rólam is lekerült az ing, de a rövidnadrág még mindig rajtam van. Ó, nem sokáig! Ross kigombolta, majd a ruhadarab gyorsan leesett a lábamhoz. Fél perc alatt lerugdosom a bakancsomat. mivel nagyon lazára kötöttem. Ross is könnyedén lép ki a Converse-ből. Egy picit már haladtunk az ágy felé, de Lynch ismét nekem esik, és nagy erővel lök a falhoz, úgy, hogy az egyik festmény csaknem leesik. Ajka az ajkamra tapad, nyelve utat tör a számba. A nyelvem bizonytalanul simítja végig az övét, és lassú, erotikus táncban csatlakozik hozzá. Minden csupa érintés és érzés, csupa ütközés és súrlódás. Megmarkolja az államat, és
lefogja a fejem. Tehetetlen vagyok. A karom satuban, az arcom satuban, és a csípője a testemet szorítja. Erekciója a hasamat nyomja.
Uramisten... Tényleg kíván. Ross Lynch kíván, és én is kívánom őt, itt, most, a hotelszobámban.
- Annyira. Édes. Vagy - mormolja szaggatottan.
-Kérlek!-suttogom.
Mindketten szaggatottan vesszük a levegőt. A lábaimat átkulcsolom Ross csípője körül, ő pedig a fenekemnél tart, és markolgatja. Elindul velem az ágy felé, eközben vad csókcsatánk nem szakad meg. Az ágy előtt lerak, én pedig azt hiszem le fog lökni, de nem teszi.
-Szedsz tablettát?
-Igen.-lihegem válaszként.
A nyakamat kezdi csókolgatni, és kínzó lassúsággal halad lefelé. A bikinivonalamat csókolja végig, majd a fogát beakasztja a tangám szélébe, és inkább szakítja, minthogy lehúzza rólam. A combom belsejét csókolgatja, és én már annyira akarom. Apró puszit lehett a nemi szervem és a combom találkozásához, majd amikor a nyelvével behatolna, picit meglök, én pedig hátraesek az ágyon. A könyökömre támaszkodok, hogy lássam őt a lábaim között. Nyelve megkezdi a tevékenységet, és körözni kezd bennem vele. Istenem! Annyira jó! Apró nyögések hagyják el a számat. Szaggatottan veszem a levegőt, és mocorgok, hogy enyhítsem az érzéseket. Istenem! Most egy nagyobbat nyögök, mivel érzem, hogy nemsokára a csúcsra érek.
-Ross!-lihegem neki.
-Nem, nem mész el így.
Feltápászkodik, ledobja az alsóját, és kipattan a férfiassága. Hú. Oké, nyugi Ellie! A számba harapok, és legszívesebben most azonnal ráugranék. Annyira magamban akarom már érezni!
-Kérlek!-könyörgök neki.
Elmosolyodik, majd rámfekszik, szerszámát odarakja a bejáratomhoz, majd forrón megcsókol, én pedig annyira vágyakozom már! Falom az ajkait, a nyelvét, akarom őt! Lassan belém nyomja magát, majd egy ideig nem mozdul, csak vadul csókolózunk. Lassan kezd bennem mozogni, és közben nem szakítjuk meg a csókunkat. Istenem, de jó! Mennyire vágytam rá, és végre megkapom! Jézusom. Aprókat nyögdécselek csókjainkba, aztán legevőhiány miatt eltolom magamtól. Vadul kapkodom a levegőt, mivel ez a lassú tempó még jobban vágyakozni késztet. Többet akarok. Még többet, és többet. Úgy érzem sosem fogok betelni. Ross most jobban kihúzza magát, majd egy erőteljes lökéssel teljesen belém hatol. De most úgy igazán. Felkiáltok meglepődésemben. Ezaz. Most teljesen kitölt, de nem mozog. Újra meg újra ismételi ezt a mozdulatsort, de én igazán többet akarok.
-Gyorsabban!-kérem.
-Ahogy akarod!-mondja.
És tempót váltunk. A lökései egyre kisebbek, de annál gyorsabbak. Ezaz!
-Baszd meg!-mondom.
-Mi az?-nevet.
-Még.-harapom a számba.
-Betelhetetlen vagy, Ellie!
-Istenem. Ross!-nyogdécselem.
-Ezaz bébi, hadd halljam a hangod!
Érzem, hog igen közel vagyok. Az alhasamban érzem már azt a csodálatos érzést.
-Kérlek! Még!-Ross mostmár a lehető leggyorsabb tempóban diktálja az ütemet.
Megfeszülök körülötte, és érzem, hogy Ross bennem is remegni kezd.
-Élvezz a kedvemért, bébi!
Szavaira elengedem magam, és robbanok. A hátizmaim megfeszülnek, és rángatózni kezdek körülötte, majd ézrem, hogy Ross is belém üríti magát. Spirálban zuhanok orgazmusomba, majd érzem, ahogy a szöszi kihúzódik belőlem, majd mellém fekszik. Mindkettem lihegünk, én pedig még mindig rángazótok, és az ajkamat harapdálom. Istenem! Egy hatalmasat nyögök végezetül, majd csak fekszek ott, lihegek.
-Na, elégedett vagy?-nevet Ross.
-Anyám!-mondom, és a levegőt még mindig lihegve veszem.-Köszönöm!
-Ugye tudod, hogy vissza kell mennünk, mire Adamék végeznek?
-Mi?
-Igen.-nyel egyet.-úgyhogy kapjuk össze magunkat.
Nem vagyok magamnál. Mi az, hogy vissza kell mennünk?
-Miért? Minek?
-Keresni fognak. Te pedig pont most csaltad meg a pasidat.
-Nem lehetsz ilyen! Miért csak most szólsz?-állok fel az ágyról.-Az előbb basztál meg és kurva jó volt! Nem tudnánk kiélvezni a pillanatot?
-És a többieknek mit mondanánk?-kérdezi, és felveszi az alsóját, illetve a famerját.
-Hát, amiről nem tudnak, nem fáj nekik.
-Menjünk vissza, oké? És ezt nem mondhatjuk el senkinek.-mondja, miközben közelebb jön hozzám, majd ujjaival végigsimítja az arcom.
-Rendben.-mondom neki, és még mielőtt elmenne, visszarántom és megcsókolom.
-Ezt miért kaptam?
-Miért csináltunk ma este bármit is?
-Jogos.- nevet.
Mindkettem felöltöztünk, én rendbe raktam a hajam, és a sminkem, és kocsiba pattantunk. Egész úton nem szóltunk egymáshoz, csak a visszapillantó tükörbe nézve szemeztünk egymással. Mikor megérkeztünk, megkönnyebbülve hallottam, hogy Adamék koncertje még nagyban tart. Kiszállunk a kocsiból, bebasszuk az ajtót, majd elindulunk a backstage felé. Visszarántom Ross-t. Még ki akarom élvezni ezt a pár percet. Átkulcsolom a tarkója felett a kezeim, magamhoz húzom, és megcsókolom. Megfogja a fenekem, és felemel, majd a kocsija hátuljára ültet, és vadul csókolózni kezdünk, közben Ross keze a seggemet markolja. Megcsörren a telefonom.
-Vedd fel- mondja, és hátrébb lép.
-Igen?
-Szia Ellie! Hol a fenében vagy? És nincs veled Ross?
-Rydel az.-suttogom Ross-nak.-De, igen itt van. Rosszul voltam, és hazavitt, de már teljesen oké vagyok.
-Hála égnek. Vagy százszor hívtam azt az idiótát, de nem vette fel.
-Biztos otthagytam!-suttogja a szöszi.
-Ja, biztos otthagyta a hotelban. Már itt vagyunk, nemsokára a backstage-nél.
-Oké!-mondja, majd leteszi.
Leugrok a kocsiról, majd elindulunk a színpad mögé.
-Mi a fenét csinálsz?-kapja el kezem.
Én csak kuncogok, hiszen sikerrel jártam, igaz nem teljesen, de ez nálam már valami.
-Itt vagyunk.-jelenti ki komor arckifejezéssel, amikor megáll a hotel előtt. Kiszáll, megkerüli az autót, kinyitja felőlem a járművet, és a felkaromnál fogva kiránt belőle.
-Hé, ne ilyen erősen.
Nem szól hozzám. Mérges. Fenébe. Én viszont nem adom fel. A lift felé vonszol. Ezaz! A lift. Kis hely, nagy feszültség. Tökéletes. Kinyílik az ajtó, és senki sincs bennt. Most lecsapok Lynch. Beszállunk, majd bezáródik az ajtó. Halk zene szól, mély basszusokkal, lassú, egy kellemes női hang énekel. Ross megnyomja az ötödik emelet hívógombját, majd egy kis pittyegő hang jelzi, hogy hanyadik emeleten tartunk. Ránézek Rossra, s egy picit közelebb húzódok hozzá. Lesüti a szemét, és mély, lassú lélegzeteket vesz. Érezni lehet a feszültséget kettőnk között. Még közelebb megyek hozzá, majd megfogom a kezét és összekulcsolom az ujjainkat. Szembefordulok vele, mélyen a zöldesbarna szemeibe nézek, és teljesen közel hajolok hozzá, csak két centi választ el minket, amikor a lift megáll. Megfordulok, és a kijelzőn látom, hogy megérkeztünk az ötödikre. Szöszi elindul kifele, én pedig szorgalmasan követem őt. Elveszi a táskám, kiveszi belőle a szobám kulcsát, kinyitja előttem az ajtót, én pedig már szinte csalódott vagyok. Nem tudtam megcsókolni a liftben, de tudom, hogy ő is akarja a dolgot. Miért nem cselekszik? Ó, kérlek! Becsukja maga mögött az ajtt, majd elém sétál, leteszi a táskámat a fotelba, majd felém fordul. Egész közel van hozzám. Mélyen, és vágyakozón nézek a szemébe, szinte könörgök pillantásommal neki.
-A kurva élet!-kiállt fel, majd ajkát enyémre tapasztja, a falnak tol, és vadul csókol. Egyik kezemmel a hajába túrok, másikkal pedig a pólója alatt kutatok, majd a kockáin találok megnyugvást. Ő elkezdi kigombolni a blúzom, én pedig mostmár ugyanezt teszem a nadrágjával, ami nemsokára a földön landol, majd a pólóját is leveszi, így már csak egy szál alsóban van. Időközben rólam is lekerült az ing, de a rövidnadrág még mindig rajtam van. Ó, nem sokáig! Ross kigombolta, majd a ruhadarab gyorsan leesett a lábamhoz. Fél perc alatt lerugdosom a bakancsomat. mivel nagyon lazára kötöttem. Ross is könnyedén lép ki a Converse-ből. Egy picit már haladtunk az ágy felé, de Lynch ismét nekem esik, és nagy erővel lök a falhoz, úgy, hogy az egyik festmény csaknem leesik. Ajka az ajkamra tapad, nyelve utat tör a számba. A nyelvem bizonytalanul simítja végig az övét, és lassú, erotikus táncban csatlakozik hozzá. Minden csupa érintés és érzés, csupa ütközés és súrlódás. Megmarkolja az államat, és
lefogja a fejem. Tehetetlen vagyok. A karom satuban, az arcom satuban, és a csípője a testemet szorítja. Erekciója a hasamat nyomja.
Uramisten... Tényleg kíván. Ross Lynch kíván, és én is kívánom őt, itt, most, a hotelszobámban.
- Annyira. Édes. Vagy - mormolja szaggatottan.
-Kérlek!-suttogom.
Mindketten szaggatottan vesszük a levegőt. A lábaimat átkulcsolom Ross csípője körül, ő pedig a fenekemnél tart, és markolgatja. Elindul velem az ágy felé, eközben vad csókcsatánk nem szakad meg. Az ágy előtt lerak, én pedig azt hiszem le fog lökni, de nem teszi.
-Szedsz tablettát?
-Igen.-lihegem válaszként.
A nyakamat kezdi csókolgatni, és kínzó lassúsággal halad lefelé. A bikinivonalamat csókolja végig, majd a fogát beakasztja a tangám szélébe, és inkább szakítja, minthogy lehúzza rólam. A combom belsejét csókolgatja, és én már annyira akarom. Apró puszit lehett a nemi szervem és a combom találkozásához, majd amikor a nyelvével behatolna, picit meglök, én pedig hátraesek az ágyon. A könyökömre támaszkodok, hogy lássam őt a lábaim között. Nyelve megkezdi a tevékenységet, és körözni kezd bennem vele. Istenem! Annyira jó! Apró nyögések hagyják el a számat. Szaggatottan veszem a levegőt, és mocorgok, hogy enyhítsem az érzéseket. Istenem! Most egy nagyobbat nyögök, mivel érzem, hogy nemsokára a csúcsra érek.
-Ross!-lihegem neki.
-Nem, nem mész el így.
Feltápászkodik, ledobja az alsóját, és kipattan a férfiassága. Hú. Oké, nyugi Ellie! A számba harapok, és legszívesebben most azonnal ráugranék. Annyira magamban akarom már érezni!
-Kérlek!-könyörgök neki.
Elmosolyodik, majd rámfekszik, szerszámát odarakja a bejáratomhoz, majd forrón megcsókol, én pedig annyira vágyakozom már! Falom az ajkait, a nyelvét, akarom őt! Lassan belém nyomja magát, majd egy ideig nem mozdul, csak vadul csókolózunk. Lassan kezd bennem mozogni, és közben nem szakítjuk meg a csókunkat. Istenem, de jó! Mennyire vágytam rá, és végre megkapom! Jézusom. Aprókat nyögdécselek csókjainkba, aztán legevőhiány miatt eltolom magamtól. Vadul kapkodom a levegőt, mivel ez a lassú tempó még jobban vágyakozni késztet. Többet akarok. Még többet, és többet. Úgy érzem sosem fogok betelni. Ross most jobban kihúzza magát, majd egy erőteljes lökéssel teljesen belém hatol. De most úgy igazán. Felkiáltok meglepődésemben. Ezaz. Most teljesen kitölt, de nem mozog. Újra meg újra ismételi ezt a mozdulatsort, de én igazán többet akarok.
-Gyorsabban!-kérem.
-Ahogy akarod!-mondja.
És tempót váltunk. A lökései egyre kisebbek, de annál gyorsabbak. Ezaz!
-Baszd meg!-mondom.
-Mi az?-nevet.
-Még.-harapom a számba.
-Betelhetetlen vagy, Ellie!
-Istenem. Ross!-nyogdécselem.
-Ezaz bébi, hadd halljam a hangod!
Érzem, hog igen közel vagyok. Az alhasamban érzem már azt a csodálatos érzést.
-Kérlek! Még!-Ross mostmár a lehető leggyorsabb tempóban diktálja az ütemet.
Megfeszülök körülötte, és érzem, hogy Ross bennem is remegni kezd.
-Élvezz a kedvemért, bébi!
Szavaira elengedem magam, és robbanok. A hátizmaim megfeszülnek, és rángatózni kezdek körülötte, majd ézrem, hogy Ross is belém üríti magát. Spirálban zuhanok orgazmusomba, majd érzem, ahogy a szöszi kihúzódik belőlem, majd mellém fekszik. Mindkettem lihegünk, én pedig még mindig rángazótok, és az ajkamat harapdálom. Istenem! Egy hatalmasat nyögök végezetül, majd csak fekszek ott, lihegek.
-Na, elégedett vagy?-nevet Ross.
-Anyám!-mondom, és a levegőt még mindig lihegve veszem.-Köszönöm!
-Ugye tudod, hogy vissza kell mennünk, mire Adamék végeznek?
-Mi?
-Igen.-nyel egyet.-úgyhogy kapjuk össze magunkat.
Nem vagyok magamnál. Mi az, hogy vissza kell mennünk?
-Miért? Minek?
-Keresni fognak. Te pedig pont most csaltad meg a pasidat.
-Nem lehetsz ilyen! Miért csak most szólsz?-állok fel az ágyról.-Az előbb basztál meg és kurva jó volt! Nem tudnánk kiélvezni a pillanatot?
-És a többieknek mit mondanánk?-kérdezi, és felveszi az alsóját, illetve a famerját.
-Hát, amiről nem tudnak, nem fáj nekik.
-Menjünk vissza, oké? És ezt nem mondhatjuk el senkinek.-mondja, miközben közelebb jön hozzám, majd ujjaival végigsimítja az arcom.
-Rendben.-mondom neki, és még mielőtt elmenne, visszarántom és megcsókolom.
-Ezt miért kaptam?
-Miért csináltunk ma este bármit is?
-Jogos.- nevet.
Mindkettem felöltöztünk, én rendbe raktam a hajam, és a sminkem, és kocsiba pattantunk. Egész úton nem szóltunk egymáshoz, csak a visszapillantó tükörbe nézve szemeztünk egymással. Mikor megérkeztünk, megkönnyebbülve hallottam, hogy Adamék koncertje még nagyban tart. Kiszállunk a kocsiból, bebasszuk az ajtót, majd elindulunk a backstage felé. Visszarántom Ross-t. Még ki akarom élvezni ezt a pár percet. Átkulcsolom a tarkója felett a kezeim, magamhoz húzom, és megcsókolom. Megfogja a fenekem, és felemel, majd a kocsija hátuljára ültet, és vadul csókolózni kezdünk, közben Ross keze a seggemet markolja. Megcsörren a telefonom.
-Vedd fel- mondja, és hátrébb lép.
-Igen?
-Szia Ellie! Hol a fenében vagy? És nincs veled Ross?
-Rydel az.-suttogom Ross-nak.-De, igen itt van. Rosszul voltam, és hazavitt, de már teljesen oké vagyok.
-Hála égnek. Vagy százszor hívtam azt az idiótát, de nem vette fel.
-Biztos otthagytam!-suttogja a szöszi.
-Ja, biztos otthagyta a hotelban. Már itt vagyunk, nemsokára a backstage-nél.
-Oké!-mondja, majd leteszi.
Leugrok a kocsiról, majd elindulunk a színpad mögé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése