Mit keresek én itt? Jézusom. Hol vagyok? Ja igen, Kate nappalijában. Úristen de fáj a fejem. Mindenhol fekszik valaki. Hanna itt fekszik mellettem, mellette a szöszi. Mi is a neve? Igen, Ross. Nincs rajta póló. Hmmmmm..... elég pöpec teste van.Jó én mostmár keresek egy gyógyszert.
Feltápázkodtam, és elindultam a konyha felé, de a természet hangosabban hívott. Elcsoszogtam a WC-re és elvégaztem a dolgom. Visszamentem a konyhába, kivettem a szekrényből egy Advil-t, majd becsuktam és a hűtőhöz mentem vízért. Kivettem a tejet, mivel víz nem volt. Becsuktam a hűtő ajtaját. Kerestem egy poharat, kiöntöttem a tejet, majd visszaraktam a hűtőbe a dobozt. Bevettem a gyógyszert a számba, és belekortyoltam a tejbe, amit azonnal ki is köptem.
-Basszameg.
-Ja én is ezt mondom.-Mondta Ross, mivel sikerült leköpnöm.
-Basszus, bocsi, csak ez a szar megsavanyodott. Várj letörlöm.-vettem a kezembe egy konyharuhát, és elkezdtem törölgetni a hasát. Jézusom, de jó a teste. Nem az a hú de izomagy, de nem is plöttyedt. Tökély.
-Ha most nem lennék másnapos, és a csajom lennél, tökre élvezném.
-Mi?!
-Szerintem hallottad.
-Ja, igen.
-Remélem élvezed a dolgot az alakuló dolgoddal.
-Mi?! Christian te meg mit keresel itt?
-Hozzád jöttem Elena, mert én még szeretlek, és nem tudtalak elfelejteni. De úgy látom te már tovább léptél.
-Ezt akkor kellett volna gondolnod, amikor keféltél azzal a kis ribivel. -Szólatm utána mikor elment.
-Ki ez a faszjancsi?
-Ő a volt pasim, Christian. Egy nagy tuskó. Megcsalt, ahelyett, hogy eljött volna a szülinapi bulimra.
-Ouch.
-Oké, figyi, ez így elég ciki, mert már szerintem tejmentes vagy, én meg csak tapizlak.
-Én nem kifogásoltam!
-De én igen. Figyi Ross. Tényleg nagyon jó pasi vagy, de nekem nem jössz be.
-Oké, akkor legyünk haverok.
-Én is erre gondoltam. Na megyek lecsekkolom a táskám, és hazamegyek.
-Segítek.-mondta, mikor elindultam a nappaliba.
-Érzem a szemeidet a hátsómon. Csak barátok.
-De attól még jó a segged.
10 perc keresés után megtaláltuk a táskám.
-Na szöszi, köszi.
-Haha, vicces.
-Jó, na szia.
-Én is megyek.
-Így? -mutattam a félmeztelen testére.
-Aha.
-Megfázol.
-Los Angelesben vagyunk, délelőtt 10 óra. Tuti nem fázok meg.
-Ja, és Február vége.
-Kit érdekel? Induljunk.
-Te tudod.
Útközben tök sok mindenről elbeszélgettünk, és tök sok közös dolgunk van.
-Na hát itt is lennénk.
-Ja igen.-mondta miközben a földet bámulta.
-Na gyere ide szöszi!-karoltam át, majd ő is ezt tette, aztán a hátamról a keze lecsúszott a fenekemre.-Héé!-mondtam miközben felnéztem rá.
-Mi az?-kérdezte, miközben egyre közelebb hajolt, így már szinte csak milliméterek választottak el minket.
-Te tudod.
Útközben tök sok mindenről elbeszélgettünk, és tök sok közös dolgunk van.
-Na hát itt is lennénk.
-Ja igen.-mondta miközben a földet bámulta.
-Na gyere ide szöszi!-karoltam át, majd ő is ezt tette, aztán a hátamról a keze lecsúszott a fenekemre.-Héé!-mondtam miközben felnéztem rá.
-Mi az?-kérdezte, miközben egyre közelebb hajolt, így már szinte csak milliméterek választottak el minket.
-Nem, ezt nem!-löktem el magamtól.
-Mi?! Ne már! Tudom, hogy te is akarod!
-Nem! Ross értsd meg, én nem akarok tőled semmit!-indultam az ajtó felé, de megfogta a csuklóm, és visszarátott....majd... ajkai az enyémre tapadtak, és szenvedélyesen megcsókolt. Nyelve utat tört a számba, majd én is ezt tettem. A körülmények is elég jók voltak, hiszen Ross még mindig félmeztelen volt, én pedig a kockáira tettem a kezem.
-Most mondd azt, hogy nem szeretnél tőlem semmit!-zihálta a csókunk végén.
-Nem, sajnálom, de ezt nem lehet. Én nem akarom.-ismételten ellöktem magamtól, majd kinyitottam az ajtót, és beviharzottam a házba. Becsuktam az ajtót és háttal nekidőltem.
-Nem hiszem el, hogy ekkora barom! Nem érti meg? Pedig a suliban még tök normális volt...
-Ki volt normális?
-Jajj, Soph, te itthon vagy?
-Ja, kikérettem magam az orvossal, és hazajöttem az érettségidre!
-Azt tegnap tettük le.
-Tudom, csak mesélj, milyen volt!
-Jajj ne játszd a jó nővért... Mióta anyuék meghaltak sose voltál velem kedves, sose voltál itthon, most hirtelen megjött az eszed?
-Nem, csak a nővéred vagyok és szeretlek! És belegondoltam, hogy 18 éves vagy, és nemsokára tédeg is elveszítelek.
-Szeress máskor is, ne csak ilyenkor, és nem kell a szereteted. Neked sem kell, hogy egy ilyen elcseszett emberrel élj, mint én!
-Fejezd be! Nem vagy elcseszett! Igen is megérdemled, hogy szeressenek, csodálatos ember vagy Elena!
-Akkor mi a francért hagy el mindenki?
-Nem hagy el senki. Itt vagyok én...-a szavába vágtam.
-Ja itt vagy... örülök ha kéthavonta hazatolod a segged. De nem akarok most vitatkozni.-felfutottam a lépcsőn, és bezártam magam a szobámba. Bekapcsoltam a hangfalamat, rákötöttem a telóm, és bömböltettem Demi Lovato zenéit, Ilyenkor ő erőt tud adni nekem. Olyan erős, olyan sok mindenen átesett, belül összetört, és még mindig erős, és ragyog! Példamutató.
Azt hiszem elaludtam. Már az elejéről kezdődött a lejátszási lista. Leállítottam a zenét, összekaptam magam. A hajamat felfogtam copfba, felvettem egy farmert, és egy meleg pulcsit, és bekapcsoltam a laptopomat. Mikor bejelentkezett a skype, Kate és Hanna azonnal hívott is.
-Sziasztok!
-Szia Ellie! Na hogy érezted magad a bulin?
-Nagyon jó volt, csak még egy picit fáj a fejem.
-Nem is csodálom, eléggé beindultál. És mi van a szöszivel?
-Ki.... Ja Ross... Egy nagy barom... reggel hazakisért és lesmárolt. És nem volt rajta póló.
-Este nem sokkolt le ennyire, hogy lesmárol.
-Mi?! Csókolóztunk? Jézus...
-Méghozzá elég szenvedélyesen. Ha nem taccsol ki, ott helyben megdug. De olyan jól néztetek ki együtt.
-Nem. Azt nem.
-Valld be, hogy bejön, na.
-Nem mondom, hogy nem, mert tényleg nagyon szexi, de nem gonolok rá úgy... És Christian..
-Jajj hagyd már azt a barmot, tegnap este amikor meglátta, hogy Ross-nak és neked összegabalyodott a nyelvetek , Marie Hudsont is lekapta.
-Mi?! Taknyos Marie-t?
-Igen...
-Hogy egy mekkora elcseszett barom!
-Ja.. de legalább jó vagy!
-Az túlzás. De az tuti, hogy miattam baszódott el.
-Ne mondd ezt! Már teljesen jólvagy.
-Jó most ezt hagyjuk! Sziasztok!
-Nemár!
-Sziasztok!-mondtam és letettem.
Lementem a nappaliba, és beraktam egy vicces filmet, Egy doboz fagyi és egy tál popcorn pont jó lesz. Úgy is híznom kéne. Épp, hogy leültem, csöngettek. Persze, hogy ő az!-gondoltam miközben ajtót nyitottam.
-Szia! Jöttelek felvidítani. Reggel elég szarul néztél ki.
-Menj innen szöszi! Úgysem fogunk járni, tegyél le rólam!
-Barátilag jöttem. Esküszöm.-magyarázkodott Ross.
Egy picit haboztam aztán beengedtem.
-Tuti, hogy csak barátilag jöttél?
-Igen.
-Akkor jó.
-Mit kezdtél el nézni?
-Jump Street.
-21 vagy 22?
-Először a 21 aztán a 22!
-Benne vagyok. Amúgy hoztam chipset, meg nyalókát!
-Nyalókát?
-Igen. Én nagyon is szeretem! Mi van vele?
-Semmi.-röhögtem.-Na nézzük.
Elindult a film, és közben csomót beszélgettünk, végigrágtuk a közös témákat, sokat röhögtünk. Már a másik film is beindult, mikor leettem magam a csokifagyival, és a fehér pulcsim tiszta olyan lett. Ross elkezdtett röhögni.
-Mit röhögsz?-kérdeztem.
-Azon, hogy leetted magad!
-Nem is vicces!
-De! Nagyon is!-röhögött még mindig.
-Igen? És még most is?-és megdobtam fagyival.
-Ez nem volt fair.-dobott vissza.
-Ez nem volt fair! Én már egyszer leettem magam!
-18 évesen-tette hozzá.
-Hééé! Nem lehet mindenki evőbajnok!-dobtam meg újra.
-Én Igen!-nevetett.
-Tényleg?-röhögtem.
-Tényleg!
-Na akkor próbáljuk ki!-belekanalaztam a fagyiba, úgy hogy annyi legyen rajta, hogy ne férjen be a szájába, majd úgy belenyomtam a szájába, és szinte az egész fejét összekentem.
-Hééé!-Röhögött, és én is. Mert hát valljuk be, ez nagyon vicces volt.-Olyan szép vagy ha nevetsz!-jegyezte meg.
-Azthittem barátként jöttél.
-De miért? Miért nem lehetünk együtt?
-Mert nem akarom, hogy elcsesszem a te életed is, és hogy az összes gondom így rád is háruljon. Félek a kötődéstől. Mert egyszer úgy is elveszítenélek, és azt nem élném túl. Már nincs senkim!
-És a nővéred?
-New Yorkban. A fősulin. Nem nagyon foglalkozik velem. Most állítólag a nagynéném ideköltözik, hogy ne legyek egyedül.
-Mesélj még magadról. Szeretnék többet tudni rólad.
-Nincs rólam több tudnivaló. Csak nézz rám. Csődtömeg vagyok.
-Jajj dehogy vagy az!-nyugtatott.-Te egy gyönyörű lány vagy, akit sokszor próbára tett az élet, és párszor megszívtad, de semmiképpen sem vagy csődtömeg!-ölelt meg, majd én felnéztem rá, és újra csókhatáron voltunk, de nem sokáig, mert megcsókolt. Én nem ellenkeztem. Szenvedélyes csókcsatába kezdtünk, melyet telefonja csörgése zavart meg. Egy női hang szólt bele.
-Ross! Hol vagy már? Fél óra múlva kezdünk.
-Jézus ennyi az idő? Máris ottvagyok.
-Mi lenne veled nélkülem!-szolalt meg a női hang.
-Jaja, igen Rydel... Mindjárt ott vagyok.
-Siess!-mondta Rydel, majd letette.
-Figyu, most nekem mennem kell, fellépésünk lesz. Tök elfelejtettem. Még jó hogy van egy nővérem.
-Ja tiszta szerencse.
-Nem akarsz jönni?
-Nem, köszi. Megleszek. talán elmegyek sétálni a barátokkal.
-Hát te tudod! Na szia!-nyújtotta a kezét egy ölelésre, de ha most megölelem, tuti megcsókolom, ígyhát inkább csak a kezemet nyújtottam, de ő belehúzott az ölelésbe. Olyan jó volt ott lenni. Biztonságban éreztem magam, ahogy hallottam, hogyan gyorsul a szívverése.
-Szia!-köszöntem neki az ajtóban, kicsit csalódottan , hogy elmegy.
Becsuktam az ajtót, és csak arra a csókra tudtam gondolni. Olyan.... varázslatos volt. Lehet tetszik Ross? Igen, kifejezetten tetszik. Lehet szeretem is? Nem. Azt nem lehet. Ő is csak elhagyna. Felmentem az emeletre, lezuhanoztam, belebújtam a pizsimbe, aztán tovább laptopoztam a nappaliban. Rákerestem a YouTube-on az R5-re. Hmmm... Nézzük, melyik tűnik érdekesnek. I (Can't) Forget About You. Ez jó lesz. Hú basszus! Ezek nagyon jól nyomják. Meghalgattam egy csomó számukat, még a feldolgozásaikat is. Tényleg nagyon jók! De elég későre jár már, inkább lefekszek, holnap suli! Felmentem a szobámba és bebújtam az ágyba. Már félálomba voltam, mikor kaptam egy sms-t.
"Szerintem megpróbálhatnánk. Én nagyon kedvellek Ellie!"
Gondolkoztam egy picit. Vágjak bele? Válaszoltam.
"Nem tudom. Én is nagyon kedvellek, de félek. P.S.: Honnan van meg a számom?"
Azonnal jött a válasz.
"Ne félj! Vágjunk bele! Csináljuk az egészet kötődés nélkül! Járunk, de érzelmek nélkül.Tudom, hogy te is akarod! ;) P.S.: Vannak kapcsolataim. :D"
Érzelmek nélkül? Ez tetszik! Igen, azt hiszem, erre van szükségem!
"Hülye vagy! :D Jó, csináljuk! DE NINCSENEK ÉRZELMEK!"
"Ezt HARSOGÓ NAGYBETŰK nélkül is megértettem volna! Egyébként tudod mennyire lecseszett anya a fagyis pólóm miatt? De akkor most járunk?"
"Kellett neked kiröhögni! És igen, járunk. De én mindjárt bealszok, úgyhogy Szia! Holnap suliban tali! :D"
"Jóéjt"
Letettem a telefont, és álomba merültem.
-Mi?! Ne már! Tudom, hogy te is akarod!
-Nem! Ross értsd meg, én nem akarok tőled semmit!-indultam az ajtó felé, de megfogta a csuklóm, és visszarátott....majd... ajkai az enyémre tapadtak, és szenvedélyesen megcsókolt. Nyelve utat tört a számba, majd én is ezt tettem. A körülmények is elég jók voltak, hiszen Ross még mindig félmeztelen volt, én pedig a kockáira tettem a kezem.
-Most mondd azt, hogy nem szeretnél tőlem semmit!-zihálta a csókunk végén.
-Nem, sajnálom, de ezt nem lehet. Én nem akarom.-ismételten ellöktem magamtól, majd kinyitottam az ajtót, és beviharzottam a házba. Becsuktam az ajtót és háttal nekidőltem.
-Nem hiszem el, hogy ekkora barom! Nem érti meg? Pedig a suliban még tök normális volt...
-Ki volt normális?
-Jajj, Soph, te itthon vagy?
-Ja, kikérettem magam az orvossal, és hazajöttem az érettségidre!
-Azt tegnap tettük le.
-Tudom, csak mesélj, milyen volt!
-Jajj ne játszd a jó nővért... Mióta anyuék meghaltak sose voltál velem kedves, sose voltál itthon, most hirtelen megjött az eszed?
-Nem, csak a nővéred vagyok és szeretlek! És belegondoltam, hogy 18 éves vagy, és nemsokára tédeg is elveszítelek.
-Szeress máskor is, ne csak ilyenkor, és nem kell a szereteted. Neked sem kell, hogy egy ilyen elcseszett emberrel élj, mint én!
-Fejezd be! Nem vagy elcseszett! Igen is megérdemled, hogy szeressenek, csodálatos ember vagy Elena!
-Akkor mi a francért hagy el mindenki?
-Nem hagy el senki. Itt vagyok én...-a szavába vágtam.
-Ja itt vagy... örülök ha kéthavonta hazatolod a segged. De nem akarok most vitatkozni.-felfutottam a lépcsőn, és bezártam magam a szobámba. Bekapcsoltam a hangfalamat, rákötöttem a telóm, és bömböltettem Demi Lovato zenéit, Ilyenkor ő erőt tud adni nekem. Olyan erős, olyan sok mindenen átesett, belül összetört, és még mindig erős, és ragyog! Példamutató.
Azt hiszem elaludtam. Már az elejéről kezdődött a lejátszási lista. Leállítottam a zenét, összekaptam magam. A hajamat felfogtam copfba, felvettem egy farmert, és egy meleg pulcsit, és bekapcsoltam a laptopomat. Mikor bejelentkezett a skype, Kate és Hanna azonnal hívott is.
-Sziasztok!
-Szia Ellie! Na hogy érezted magad a bulin?
-Nagyon jó volt, csak még egy picit fáj a fejem.
-Nem is csodálom, eléggé beindultál. És mi van a szöszivel?
-Ki.... Ja Ross... Egy nagy barom... reggel hazakisért és lesmárolt. És nem volt rajta póló.
-Este nem sokkolt le ennyire, hogy lesmárol.
-Mi?! Csókolóztunk? Jézus...
-Méghozzá elég szenvedélyesen. Ha nem taccsol ki, ott helyben megdug. De olyan jól néztetek ki együtt.
-Nem. Azt nem.
-Valld be, hogy bejön, na.
-Nem mondom, hogy nem, mert tényleg nagyon szexi, de nem gonolok rá úgy... És Christian..
-Jajj hagyd már azt a barmot, tegnap este amikor meglátta, hogy Ross-nak és neked összegabalyodott a nyelvetek , Marie Hudsont is lekapta.
-Mi?! Taknyos Marie-t?
-Igen...
-Hogy egy mekkora elcseszett barom!
-Ja.. de legalább jó vagy!
-Az túlzás. De az tuti, hogy miattam baszódott el.
-Ne mondd ezt! Már teljesen jólvagy.
-Jó most ezt hagyjuk! Sziasztok!
-Nemár!
-Sziasztok!-mondtam és letettem.
Lementem a nappaliba, és beraktam egy vicces filmet, Egy doboz fagyi és egy tál popcorn pont jó lesz. Úgy is híznom kéne. Épp, hogy leültem, csöngettek. Persze, hogy ő az!-gondoltam miközben ajtót nyitottam.
-Szia! Jöttelek felvidítani. Reggel elég szarul néztél ki.
-Menj innen szöszi! Úgysem fogunk járni, tegyél le rólam!
-Barátilag jöttem. Esküszöm.-magyarázkodott Ross.
Egy picit haboztam aztán beengedtem.
-Tuti, hogy csak barátilag jöttél?
-Igen.
-Akkor jó.
-Mit kezdtél el nézni?
-Jump Street.
-21 vagy 22?
-Először a 21 aztán a 22!
-Benne vagyok. Amúgy hoztam chipset, meg nyalókát!
-Nyalókát?
-Igen. Én nagyon is szeretem! Mi van vele?
-Semmi.-röhögtem.-Na nézzük.
Elindult a film, és közben csomót beszélgettünk, végigrágtuk a közös témákat, sokat röhögtünk. Már a másik film is beindult, mikor leettem magam a csokifagyival, és a fehér pulcsim tiszta olyan lett. Ross elkezdtett röhögni.
-Mit röhögsz?-kérdeztem.
-Azon, hogy leetted magad!
-Nem is vicces!
-De! Nagyon is!-röhögött még mindig.
-Igen? És még most is?-és megdobtam fagyival.
-Ez nem volt fair.-dobott vissza.
-Ez nem volt fair! Én már egyszer leettem magam!
-18 évesen-tette hozzá.
-Hééé! Nem lehet mindenki evőbajnok!-dobtam meg újra.
-Én Igen!-nevetett.
-Tényleg?-röhögtem.
-Tényleg!
-Na akkor próbáljuk ki!-belekanalaztam a fagyiba, úgy hogy annyi legyen rajta, hogy ne férjen be a szájába, majd úgy belenyomtam a szájába, és szinte az egész fejét összekentem.
-Hééé!-Röhögött, és én is. Mert hát valljuk be, ez nagyon vicces volt.-Olyan szép vagy ha nevetsz!-jegyezte meg.
-Azthittem barátként jöttél.
-De miért? Miért nem lehetünk együtt?
-Mert nem akarom, hogy elcsesszem a te életed is, és hogy az összes gondom így rád is háruljon. Félek a kötődéstől. Mert egyszer úgy is elveszítenélek, és azt nem élném túl. Már nincs senkim!
-És a nővéred?
-New Yorkban. A fősulin. Nem nagyon foglalkozik velem. Most állítólag a nagynéném ideköltözik, hogy ne legyek egyedül.
-Mesélj még magadról. Szeretnék többet tudni rólad.
-Nincs rólam több tudnivaló. Csak nézz rám. Csődtömeg vagyok.
-Jajj dehogy vagy az!-nyugtatott.-Te egy gyönyörű lány vagy, akit sokszor próbára tett az élet, és párszor megszívtad, de semmiképpen sem vagy csődtömeg!-ölelt meg, majd én felnéztem rá, és újra csókhatáron voltunk, de nem sokáig, mert megcsókolt. Én nem ellenkeztem. Szenvedélyes csókcsatába kezdtünk, melyet telefonja csörgése zavart meg. Egy női hang szólt bele.
-Ross! Hol vagy már? Fél óra múlva kezdünk.
-Jézus ennyi az idő? Máris ottvagyok.
-Mi lenne veled nélkülem!-szolalt meg a női hang.
-Jaja, igen Rydel... Mindjárt ott vagyok.
-Siess!-mondta Rydel, majd letette.
-Figyu, most nekem mennem kell, fellépésünk lesz. Tök elfelejtettem. Még jó hogy van egy nővérem.
-Ja tiszta szerencse.
-Nem akarsz jönni?
-Nem, köszi. Megleszek. talán elmegyek sétálni a barátokkal.
-Hát te tudod! Na szia!-nyújtotta a kezét egy ölelésre, de ha most megölelem, tuti megcsókolom, ígyhát inkább csak a kezemet nyújtottam, de ő belehúzott az ölelésbe. Olyan jó volt ott lenni. Biztonságban éreztem magam, ahogy hallottam, hogyan gyorsul a szívverése.
-Szia!-köszöntem neki az ajtóban, kicsit csalódottan , hogy elmegy.
Becsuktam az ajtót, és csak arra a csókra tudtam gondolni. Olyan.... varázslatos volt. Lehet tetszik Ross? Igen, kifejezetten tetszik. Lehet szeretem is? Nem. Azt nem lehet. Ő is csak elhagyna. Felmentem az emeletre, lezuhanoztam, belebújtam a pizsimbe, aztán tovább laptopoztam a nappaliban. Rákerestem a YouTube-on az R5-re. Hmmm... Nézzük, melyik tűnik érdekesnek. I (Can't) Forget About You. Ez jó lesz. Hú basszus! Ezek nagyon jól nyomják. Meghalgattam egy csomó számukat, még a feldolgozásaikat is. Tényleg nagyon jók! De elég későre jár már, inkább lefekszek, holnap suli! Felmentem a szobámba és bebújtam az ágyba. Már félálomba voltam, mikor kaptam egy sms-t.
"Szerintem megpróbálhatnánk. Én nagyon kedvellek Ellie!"
Gondolkoztam egy picit. Vágjak bele? Válaszoltam.
"Nem tudom. Én is nagyon kedvellek, de félek. P.S.: Honnan van meg a számom?"
Azonnal jött a válasz.
"Ne félj! Vágjunk bele! Csináljuk az egészet kötődés nélkül! Járunk, de érzelmek nélkül.Tudom, hogy te is akarod! ;) P.S.: Vannak kapcsolataim. :D"
Érzelmek nélkül? Ez tetszik! Igen, azt hiszem, erre van szükségem!
"Hülye vagy! :D Jó, csináljuk! DE NINCSENEK ÉRZELMEK!"
"Ezt HARSOGÓ NAGYBETŰK nélkül is megértettem volna! Egyébként tudod mennyire lecseszett anya a fagyis pólóm miatt? De akkor most járunk?"
"Kellett neked kiröhögni! És igen, járunk. De én mindjárt bealszok, úgyhogy Szia! Holnap suliban tali! :D"
"Jóéjt"
Letettem a telefont, és álomba merültem.
Nagyon jó volt!
VálaszTörlésNem szeretem annyira a Rossos blogokat, de EZ nagyon jó! :) Várom a folytatást ;)
Köszönöm :) Próbálom rendszerezni a részeket, és most úgy néz ki minden kedden rakok fel új részt :)
VálaszTörlés